Az „Ultima Thulétól” az „élet útitársáig”

Egy apa hajónaplója mindazoknak, akik valódi útitársat keresnek az életben, és úgy döntenek, nem adják meg magukat a jégnek.

Egy hajó orra a jég felé

A fjordon túl nem jég vár, hanem az élet: ez a mi irányunk.

Az Ultima Thule hideg kikötője

“Io che ho doppiato tre volte Capo Horn / e ho navigato sette volte i sette mari…”

Nem tagadom, hogy sírtam, és nem is egyszer, amikor Francesco Guccinit hallgattam, ahogy az Ultima Thule című dalát énekli. Lefegyverző igazság van abban az öreg tengerészben, aki ernyedt vitorlákkal, elveszett legénységgel szembenéz útja végével. Guccini az örök jég birodalmába való megérkezésről énekel, egy „hideg kikötőről”, ahol minden szenvedély kihuny, és még az emlék is elenyészik.

55 évesen, visszatekintve, megértem ezt a tengerészt. Az élet nem kímélt meg a viharoktól. A bátyám halála, akit 18 éves koromban veszítettem el; Amedeo fiam elvesztése, aki még egészen pici gyermekként távozott; egy házasság vége; másik fiam, Gabriele hirtelen fogyatékossága, aki 23 évesen egy kórházi ágyon nézett szembe a halállal.

És mindezek közepette a mindennapi küzdelem, hogy el ne süllyedjek. Voltak napok, amikor az Ultima Thule jege tűnt az egyetlen észszerű végzetnek. Napok, amikor a fáradtság azt suttogja, hogy egy halott hajón utazol, cél nélkül.

A fordulópont: útitárs az életben

Én mégsem hittem soha abban a jeges kikötőben. Nem naiv optimizmusból, hanem mert az élet egy másfajta valóságot állított elém.

Idén a Comunione e Liberazione húsvéti plakátja ezeket a szavakat idézte: «Compagnia alla vita» – útitárs az életben. Egy mondat szíven ütött: „A feltámadás nem vonja ki az életet az idő és a fáradság alól, hanem megváltoztatja az értelmét és az ízét”.

Ez a fordulópont. A fájdalom és a fáradság megmarad, de nem egyedül kell szembenézni velük. Ha nem lettek volna ifjúkori barátaim, nem éltem volna túl húszas éveim sötétségét. Ma ugyanez a Jelenlét párom, Monika kiegyensúlyozott, békét hozó vonásait, vagy Gabriele fiam makacs arcát viseli. Megtanultam, hogy a másik ember visszahoz a valóságba, amikor a gondolataid túlságosan elsötétülnek, tompítja az ütéseket, és emlékeztet, hogy nem a semmiben hajózol.

A valóság formálása: a „Gyerünk”-től a vállalkozásig

Ez a társaság nem valami szép, vigasztaló elmélet. Teljesen kézzelfogható formát ölt, és a mindennapok építkezésein bepiszkolja a kezét.

Gabrielének, amikor a kórházi kétségbeesés miatt a véget kívánta, soha nem prédikáltam. Csak annyit mondtam neki: „Gyerünk. Gyerünk. Menjünk tovább”. Mert az életet nap mint nap formálni kell, akkor is, amikor nehézzé válik. És ő talpra állt.

Együtt kezdtünk építkezni. Nem elégedtünk meg a „túléléssel”, hanem lábat adtunk konkrét ötleteinknek: megalapítottuk az Asociația Haide Gabriele! egyesületet és a Haide Gabriele Holding vállalatot. Ezeken belül a teljes körű befogadásért dolgozunk, lebontva a társadalmi szerepvállalást a vállalkozástól elválasztó falat:

Akadálymentes mobilitás: visszaadjuk a cselekvés és a mozgás szabadságát azoknak, akik elvesztették.
Mezőgazdaság és egészség: összekapcsoljuk a mezőgazdasági gazdálkodást az emberi gyógyítást szolgáló termékek előállításával.
Valódi önállóság: kézzelfogható tereket és önálló életre vezető utakat építünk.

Irányunk a fjordon túlra

Mi köze ennek a hithez vagy az Ultima Thuléhoz? Mindenhez köze van.

Egy mobilitási eszköz megépítése vagy egy egyesület munkájának módszeres megszervezése nem üres cselekedet: ezek azok a téglák, amelyekből igazi otthont készítünk Gabrielének és azoknak, akikkel találkozni fogunk. Így nem daraboljuk fel az embert szakterületekre, hanem teljességében öleljük át.

A szívem néha még mindig melankolikus, de nem kőből van. Az élet megköveteli a bátorságot, hogy meglepő derűvel nézzünk szembe vele.

Guccini tengerésze a végtelen felé fordította hajója orrát, és ürességre, hidegre számított. Mi úgy fordítjuk arra, hogy tudjuk: fáradozásunk nem vész el, és a fjordon túl nem jég vár ránk, hanem az igazi élet.

Gyerünk. Menjünk tovább.

Építsünk együtt

Ha szeretnéd megtudni, hogyan váltjuk ezt a jövőképet mindennapi tettekre, fedezd fel projektjeinket, vagy írj nekünk, és tegyünk meg együtt egy darabot az útból.